Te vagy az egyetlen ki lelkem megmentheti,
attól amivé válnék más különben elvesztheti,
mindazon elveket melyek utamon vezettek,
mindazt mit bennem eddig mások szerettek.

Próbálom leplezni, bárhogyan is mutatom,
elveszek lassan, ellenszerét hiába kutatom.
Téged kérlek rá szavaim soha el ne hidd megint,
még ha nyugtatón szólnék hozzád, még ha ...

Apa és gyermeke sétálgat kézen fogva halk magányában,
végtelenbe húzódó árnyékos fasor festői kupolái alatt,
nap mint nap látva mindig csak erre vágytam,
néhány másodpercig míg vonatom robogva elszaladt.

Majd eltűnnek és csak suhannak el az emberek a házak,
míg csak az üresség marad melynek állandó miben léte,
szürkeségből elő elő ...

Szólj hát,
mit tegyek én, hogy szeress,
ha sírva fakadok ne nevess,
érzéseket előlem ne rejtegess,
bűntudattal soha ne fenyegess.

Szólj hát,
mit tegyek én, hogy az lehessek,
kit te érdemelnél, érte tehessek,
pár apró lépést előre mehessek,
bizton járható közös utat keressek.

Szólj hát,
ha néha tán, észre sem ...

Bárányfelhők festik arcodat az égre,
melyeket a szél kerget el,
próbálok visszagondolni a szépre,
arra, hogy szerelmed ölel.

Őszi levelek táncolnak a szélben,
lassan elhagyják otthonuk csak szállnak,
beteljesedett mindaz amitől féltem,
haza többé soha nem találnak.

Tudom egyszer minden véget ér,
a fény helyébe árnyék ...

Elnézését kérem, ha zavarja levelem,
én azért mégis megírom magának,
lelkemnek az egyetlen eledelem,
éhezni hagyták, oly keveset adának.

Elnézését kérem, ha zavarja személyem,
én azért mégis beszélek magához,
ez maradt az egyetlen szeszélyem,
ragaszkodom elmém ezen jogához.

Elnézését kérem, és ne vegye zokon,
de ...

Elborít mindent az éjszaka csendje, sötét leple alatt egyedül a tücsök citerál,
a vén eperfa levelei között kibukkanó hold fénye lassan rám talál.
Egy kósza szellő átsuhan a szobán, kecses táncát a függöny vele együtt járja,
egy illat megrészegít akár dús göndör fürtjei, lényem minden leheletét epedve várja.

Mintha őt látnám, bódító ...