Két cipő a házfalnál. Előtte cica játszik.
-Felvenném én azokat, de most egy lábam sem fázik.
Miközben egymagában ekképpen gondolkodik,
addig a társa csendben lassan hozzá óvakodik.

Észreveszi Ő is a cipőket. Most már ketten látják.
Egyik húzná az egyiket, a másik meg a párját.
De egy cipő sem mozdul, hiába is próbálják
és a cicák megpihenve nyúlnak el a járdán.

Megtanulják az esetből, hogy erejük véges.
Csak azt tegyék, amit tenni nekik lehetséges.
Hogy megjegyzik-e ezt? Szerintem nem kétséges!
Ámde a cicák furfangja most nem volt eredményes!