Ha Te hajnal vagy Én egy éjszaka,
Ha itt maradsz, Én megyek haza.
Ha már rég alszol, Én ébredek,
Ha félsz, Én védelek.

Ha tavasz vagy Én őszi levelek,
Ha sivatag Én kéklő tengerek.
Ha színes vagy Én színtelen,
Ha gazdag Én nincstelen.

Ha pára vagy Én porszemek,
Ha szaladsz Én nem megyek.
Ha sós vagy Én íztelen,
Ha zöldülő Én kietlen

Ha lassú vagy Én hirtelen,
Ha elkezded Én végeztem.
Ha szánkóznál Én síelek,
Ha beszélnél Én nem teszem,

Ha szabad vagy Én foglalt,
Ha ceruzával írsz Én tollal.
Ha éles vagy Én tompa,
Ha tűzszikra Én bomba.

Ha mosoly vagy Én bánat,
Ha rám lelnél Én nem talállak.
Ha pihent vagy Én fáradt,
Ha nem tudod Én kitalállak.

Ha kint vagy Én bemennék,
Ha akarnál Én nem lehetnék.
Ha lent vagy Én fent tombolnék,
Ha nem változol Én elváltoznék.

Ha erőltetjük, nem működik.
Ha lesöpörjük összetörik.
Ha szeretném de nem lehet,
Mi értelme az egésznek.

A sok ha-ból lesz a hahota,
Az ellentétek fintora.
Nem lehetsz az enyém soha,
Versenyben egy halott paripa.

Ne várj rám mert nem mehetek,
Lehullott könnyem fel nem vehetem.
Szerelem vagy de nincs fejed,
Nem én vagyok ki kell neked.