Apokrif vallomás
A két szeme szeretett először:
A két szeme már a k k o r szeretett---
Belekapaszkodott tekintetembe
hol választ keresett
A két szeme szeretett először:
A szívében még csak a vágy dalolt---
A két keze is béna - gyáva
és ajka néma volt
A két szeme szeretett először:
Opál fényével hogy simogatott!---
Mint víztükör csilló napsugárral
és folyton szomjazott
A két szeme szeretett először:
Mert két szememben menedékre lelt---
Mint hajnalpírtól ébredő madárka
vigadva dalra kelt
A két szeme szeret majd legtovább:
lehet a lelke árva bánatos---
Lehet rideg tél vagy kietlen ősz
szeme szeretni fog.