Lehunyom szemem,hogy a tiédet lássam,
hogy a külvilágot kizárjam,
s csak az érzéssel foglalkozzam,
csakis rád összpontosítsak!

Hátha te is rám gondolsz,
talán te is utánam vágyódsz,
várod ,hogy megpillantsál az úton,
s szeretnéd,hogy tekintetünk találkozzon!

Engem marcangol s darabokra szaggat,
hogy nem láthatlak,
s a tudat megsebez,
hogy te könnyedén elfeledsz!

Próbálom rejteni fájdalmamat
de nem bírom sokáig a nélküled töltött napokat!
Remegek a szenvedéstől,
mi tőled származik,csupa létezésedből!

Ha csak kicsit sejtenéd mit érzek,
ha tudnád,mit látok ha szemedbe nézek,
csak halványan is éreznéd milyen erős a szív szava
akkor a lélegzeted is elakadna!!!