Oly távol keringsz már tőlem,
mint a Földtől a Plútó.
Egykor közeli bolygóm voltál,
s lettél végtelenbe futó.

Fel-feltűnik körülem alakod,
villám-dörej hangod hasít,
nem szédülök közelségedtől,
mágnesed Mars-kékbe taszít.

Élünk egy rendszerbe kényszerítve,
pörgő tengellyel összetartva,
külön-külön rideg világban.

Hidegen siklunk egymás mellett
e determinált pályán bolyongva,
a \'roppant jeges űr\' távolában.