Messze hív a végtelen,
örök rabsága
eltemet a hibámba
s elrepülök hirtelen.

Ádáz küzdelem már a jövő...
mint millió villám csapása
úgy taszít rabságba
vágyam, s majdani legyőzőm

még erőm telik harcolok,
sújthat sors rabsága
messze kiáltok, hát hiába
érzéseimhez hű maradok!

földre borul fáradt létem
szívem mégsem adja fel
utolsó dobbanásnál se feledem el
lehetetlenért is küzdöttem!