Ismerem a helyet ahol először esett rád a pillantásom
Akkor és ott tudtam hogy ez az életembe kerül
Rabul ejtettél és kegyelmet nem ismerve
Máig fogságban tartasz,napról napra elégek..
Nem tehetek róla nem én akartam így

A szemeidben elmerülve látom az életet
Az életet,melyben boldogságom vala
És a sors még sem engedi hogy éljek
Távol tart tőled,darabokra tépve

Fájdalmamban szívem sikoltva küzd
De az arcom mosolyra kényszerül
Az álmok mutatják a hozzád vezető utat
Erőt sugároznak,hogy ne adjam fel

Elhitetik hogy mi ketten egyek vagyunk
Egyfajta kapocs két szív között
Láthatatlan bilincs mi hozzád láncol
A lelkemre erősítve,mely lelkedig hatol