Ébred a testem lágy mosolyodban,
új muzsikára dobban a szív,
röppen a bánat zord havasokra,
magába zárja a jégszagú sír.

Nyílik az ajkam csókodra éhes,
reményt ringat a vad ölelés,
Holdnak a fátyla borítja mindezt,
kettőnké csak a dús remegés.

Tücskök a réten fülünkbe húzzák,
szép ez a nyár és szép ez az éj,
madár is vígan csak azt dalolja,
ez az évszak a szerelemé.