Fáradt kezed simogatva
csak az jut eszembe:
-Mennyit ölelt,cirógatott,
könnyet csalt szemembe.

Könnyet csalt a szerelmemből,
gyönggyé váló könnyet,
olyat mitől a gyémánt se
érhet nála többet.

Nem érhet,mert Tőled kaptam,
szerelmeddel nyújtottad át nekem,
megőrzöm én akkor is majd,
ha ez a könny csak fájdalmat terem.