Nem az apám...
Hiánya mégis fáj,
Nincs többé már.

Eltávozott közülünk,
Szótlanul,némán,
egy csendes éjszakán.

Nem szólt,nem sejtette
talán,hogy több nap,
nem lehet már...

Csendesen ment ahogyan élt,
elfogadva múltat jelent,
és ami rá vár.

Nem apellált sorsa ellen,
belátta,nem érdemes,
Nincs mit tenni,ha szólítják,
El kell hagyni ezt a formát.

Azt kívánom mindenkinek
e nemes felfogás szállja meg,
ezzel lehet szabad ember,
a túlvilágon dicső lélek.