Parancsold meg a szívnek, mikor kell szeretni.
S ha nem engedelmes, kezd alázni s megvetni.
Dobálj rá követ, sértett haragoddal pusztítsd emlékét.
Ó mert a szív nem szeret, pedig szépen kérték.

Bonyolult a szív, hisz benne lakik a lélek.
S ha tiszta a szíved, benne apró repedések.
Itt ott hiányos, hisz vitte boldog s boldogtalan.
S lelked úgy folyik ki, mint homok a sivatagban.

Mint nagy ragadozó lesi a prédát, csap le a szerelem.
Az öreg szív hogy meneküljön? Sebzett s védtelen!
Megbújik a sötétben, s már nem játszik a tűzzel.
A veszte úgy is az lesz, meghalni szerelmével.

Suttogó