RESZKETŐ HAZÁM
RESZKETŐ HAZÁM
Lerombolt országot építettek apáink,nagyapáink.
Izzadtak, gürcöltek, de nyugodtak voltak éjszakáink.
Felnézett rájuk a világ, mindenki egy volt, hazaszerető.
Boldogan húzták az igát, s városaink szépültek mint a virág
Közös volt a föld, a hegy, a tenger,
s egyek voltak. Hús-vér ...küzdő ember!
Elmúlt negyven év, apáink közül, aki él, csodálkozva tárja szét
reszkető munkás kezét, az országunk haldoklik,
de MIÉRT?
A szép almában is megterem a féreg!
Háborog a tenger nem bírják a csendet...
Isten a tudója ki csinál itt rendet?
Testvér a testvérre fegyvert fog, nem fogna kényszerítik...
S hogy ne érjük meg a tavaszt... meghúzzák a ravaszt!
Párnás székekben törik a diót
Vérben fürdetik az új generációt!
Indulunk reszkető lábbal, a sok „gyerek”.
Ki járni tanul, és elbotlik,... és hol van anyánk?
Szerető anyánk, ki felemel ha megbotlunk,
ha zuhanunk, és kidőlünk a sorból.
Vár ránk az anyaföld, a temető?
Testvéreim, emberek, a békéért
közösen vegyük elő a szent igét.
A BIBLIÁT.
19 év múltán...
2010.1.15., a vers folytatása
Az anyaföld még megmaradt,
s elfogytak a menetoszlopok, hadak!
Aki életben maradt, annak ifjúsága elszaladt,
és ifjúságunk után csupán néma űr maradt!
Talpra álltunk az eldobott tíz év (1990-2000) után,
Mikor meneteltünk, kényszerítve, bután.
Emlékünkben mégis oly közel a múlt.
A testvérháború csattogva,rombolva dúlt!
Hiába húzott volna vissza bennünket apánk.
Mi kerestük egymás közt a tévelygő halált.
Azóta rájöttünk, hogy létezhet itt jövő,
ha legyőzzük a zsarnok hátul menetelő
uszító, lökdöső,haszonleső, emberevő,
s minden ami... egy szép országot eltemető!
Valaki mégis minket várt hazavárt.
Szomorú puskaporos éjszakákon át
Olvasván végig százszor a BIBLIÁT.
Ő volt anyánk!
ő, ő ki mondá, vesszen a vagyon, minden földi kincs,
nem számít az se, ha enni semmi nincs!
Csak ne érjen benneteket testvéri golyó!
És szíve elcsendesedett mint elapadt folyó .........................
Ismét elszállt a jövő!
S anyánkat elnyelte a néma temető....
Folytatás 19 év múlva?
TANDARI LÁSZLÓ ,VAJDASÁG ,MAGYARKANIZSA
Lerombolt országot építettek apáink,nagyapáink.
Izzadtak, gürcöltek, de nyugodtak voltak éjszakáink.
Felnézett rájuk a világ, mindenki egy volt, hazaszerető.
Boldogan húzták az igát, s városaink szépültek mint a virág
Közös volt a föld, a hegy, a tenger,
s egyek voltak. Hús-vér ...küzdő ember!
Elmúlt negyven év, apáink közül, aki él, csodálkozva tárja szét
reszkető munkás kezét, az országunk haldoklik,
de MIÉRT?
A szép almában is megterem a féreg!
Háborog a tenger nem bírják a csendet...
Isten a tudója ki csinál itt rendet?
Testvér a testvérre fegyvert fog, nem fogna kényszerítik...
S hogy ne érjük meg a tavaszt... meghúzzák a ravaszt!
Párnás székekben törik a diót
Vérben fürdetik az új generációt!
Indulunk reszkető lábbal, a sok „gyerek”.
Ki járni tanul, és elbotlik,... és hol van anyánk?
Szerető anyánk, ki felemel ha megbotlunk,
ha zuhanunk, és kidőlünk a sorból.
Vár ránk az anyaföld, a temető?
Testvéreim, emberek, a békéért
közösen vegyük elő a szent igét.
A BIBLIÁT.
19 év múltán...
2010.1.15., a vers folytatása
Az anyaföld még megmaradt,
s elfogytak a menetoszlopok, hadak!
Aki életben maradt, annak ifjúsága elszaladt,
és ifjúságunk után csupán néma űr maradt!
Talpra álltunk az eldobott tíz év (1990-2000) után,
Mikor meneteltünk, kényszerítve, bután.
Emlékünkben mégis oly közel a múlt.
A testvérháború csattogva,rombolva dúlt!
Hiába húzott volna vissza bennünket apánk.
Mi kerestük egymás közt a tévelygő halált.
Azóta rájöttünk, hogy létezhet itt jövő,
ha legyőzzük a zsarnok hátul menetelő
uszító, lökdöső,haszonleső, emberevő,
s minden ami... egy szép országot eltemető!
Valaki mégis minket várt hazavárt.
Szomorú puskaporos éjszakákon át
Olvasván végig százszor a BIBLIÁT.
Ő volt anyánk!
ő, ő ki mondá, vesszen a vagyon, minden földi kincs,
nem számít az se, ha enni semmi nincs!
Csak ne érjen benneteket testvéri golyó!
És szíve elcsendesedett mint elapadt folyó .........................
Ismét elszállt a jövő!
S anyánkat elnyelte a néma temető....
Folytatás 19 év múlva?
TANDARI LÁSZLÓ ,VAJDASÁG ,MAGYARKANIZSA
