Én Törtető Tulbuzgó Ákos
Vagyok, tébolyultan tudákos.

Kinek a fejéből kiesik minden,
Önhöz jövőt teremteni jöttem!

Zseni vagyok! - És az eszem?
Kevesebb, mint ahogy hiszem!

No, ne féljen, szavazzon rám!
Hogy mennyit érek?
Fölméri majd saját kárán!

Megígérem, életkedvén
Kurtítok az Ókor szintjén!

Fáraóig visszavetem,
És korbáccsal el is verem!

Tudom tetszik, ezt kívánja!
Lyukas urnám voksát várja!

Szavazzon rám! - Tétovázna?
Más nem döntheti nyomorába,
Csak én!

Biztosítom, hogy nemsokára,
Ha fölkerültem a listára,
Sírva-bőgve meg is bánja!

Míg Ön koldul az utcában,
Henyélek én gazdagságban!

S ha már én élvezem a létet,
Ön miért kérne ennél többet?

Javaslom, ezt beszéljük meg;
Én ásítok, Ön meg fecseg.

Mély hódolattal: a múltba néző,
Törtető Túlbuzgó Ákos,

(Nemtelen lelkű nemes,
Önmagát sem képviselő,
Parlamenti bársonyszékre
Várományos.)

1994. február 25. péntek.