Kukorica Jancsi történetét
már oly régen megírták,
S egyszer-kétszer említették
szerelmét Ilonkát.
Ő volt a Napnak leánya,
a falubeli víg legények
remegtek utána.
Haja hosszú volt,végig befonva,
betegesen melegedett otthon
a kemence sutba.
Jánost látván rögtön felvidult kedve,
éhes is volt,evés előtt
kínozta gyomorfekélye.
Kedvenc állata a nagy barna medve,vadászott rá,
puskával leselkedve.
Mikor meghallotta,hogy
János a temetőben aludt,
összeszedte a kemencéből
az összes finom hamut.
Gyúrt egy adag pogácsát,
s a hamut bekeverte azzal,
a szomszédját etette
azzal a ragaccsal.
Együgyű volt tehát
szép Ilon,de kedves,
haja hosszú,szőke,
s rettentően tetves.
János fodrászt hívott hozzá,
hogy haját rakja rendbe,
s ezután előjött
gyerekcsináló kedve.