Jó lett volna talán mikor féltem,
Mikor rossz álmokból zokogva ébredtem,
Ha anyám magához húz,
És kicsit is szeret.
Ha nem az üveg után nyúl,
Nap-nap után túl a hideg
Szobán,ha anyám magához húz,
És kicsit is szeret.
Ha fájdalom ért nem
Veréssel felel,ha értett volna.
Rájöttem,hogy nem élünk
Örökké,s álmom sokáig
Lett az \'álom-öröké\'és akkor is
Jó lett volna,ha anyám
Magához húz
És kicsit is szeret.
De én,kóca,mind ezek után
Még mindig reméltem ostobán,
Bután,ha messziről jövök
S anyám magához húz,
És kicsit is szeret.
Rosszul választottam,kicsit
Szerettek?
Mind elhagytam.
S a \'békességben-szeretetben \'
Uram Isten nem tudhattam,
Belebuktam.
Ki szeret?
Ő!
Kicsi,
De ő nagyon.