Emlékezz a korra, a háború korára
Lángba borult az ember dicső alkotása!
Elveszett ott minden, hit, remény, szerelem,
Elveszett volna tán az egész emberi nem!

Hisz őrült harcosok gázkamrába zárták,
S ha nem!-Fejüket a falhoz egyként hozzácsapták!
Útjukat mindenhol kéjvágyaik jelzik,
Pusztító könnyek a Poklot idézik!

Az összeforrt népharagtól futott az ellen,
Bűnük ott maradt befejezetlen
Az utókor eszmél, nem felejt sosem!
Háborút nem! - Béke kell, legyen!

A Béke a Munka, a Szabadság kora,
Hőseink tette a biztos záloga!
Zene szól, hallod? - Érte, Értük, Értünk!
Vidulj, nevess, szeress, ez a kor az éltünk!

Ez az a kor, a Szabadság kora,
Képességeink hírdető szent lobogója!
Ez az a kor, mely nem hitehagyott,$
Hanem hitében élő embert alkotott!

1982. március 27. szombat.