Édes, drága anyukám
Miért hagytál el engem?
Emlékeim viharából
Engedd, hogy merítsek...

Hosszú szőke hajad,
Lebben, mint a fátyol,
Kék szemeid tüzében
Az ördög is táncol.

Lelked szelídsége
Finomabb, mint a por,
Mely minden virágot
Ezer fénnyel beszór.

Emlékszel még gyermekkorom
Édesded nyarára?
A tenger partján szökdécseltünk
Hullámok dacára?

És emlékszel-e arra a bizonyos
Karácsonyra?
Melyen szőrös kis majmocskát
Hozott a Jézuska?

Vagy tán az jutott eszedbe,
Mikor betört fejjel
Rohantál velem az
Ügyeletre?

Sok emlék felcsillan
Röpke pilleszárnyon,
Mint csillámló köveken
Aranyló kristályok...

Elmentél, mert menni kellett,
Nem volt választásod,
Gyermekeid szívében
A legjobb a világon.