Sóvárgás démonai ejtettek rabul
szívem ver, kalapál oly vadul
magány sötét ketrecében álltam
égő testtel hatalmas vággyal vártam
innen nincs menekvés, se kiút
egy édes suttogás a fülemhez simult
mily ismerős hang, mily furcsa érzés
egyedül ültem némán, végtelen csend a kísérőm
oly régi méreg, egy mélyen lappangó érzés
kitárt szívvel, kérlek, légy a szeretőm