Én nem alszom hosszú éjszakákon át,
a szememböl fájó könny pereg,
és hallgatom az esti szél dalát,
ki messziről hoz szomorú éneket.

Én nem alszom hosszú éjszakákon át,
mert otthon vár két kisgyermekem,
kik lesik a szoba ajtaját,
és várják,hogy hazaérkezem.

Gyermekeim,most ne várjatok,
csak öleljétek át az anyukát,
hogy szépet álmodjatok,
én úgysem alszom éjszakákon át.