Csupasz fák közt egy téli téren
A parkösvényt mendegélem.
A Kollégium elé állok s a tanárnő ablakánál
Könnyes szemmel, didergek, fázok.

Benn a házban, jó melegben,
Álomba ért szerelemmel,
Múzsám, mélyen alszik csendesen.
Örül, boldog nélkülem!

Az esteli hóesésben, a csípős, hideg,
Arcomba fúvó téli szélben
E pajkos nőért epedek!
Órák óta didergek!

1971. december 12. Vasárnap.