Rémet álmodtam. Szépet, mit elvett a sors.
Záport, erdőt, friss harmatot,
mire ócska kerék csúf sara felcsapott.
Csengő nevetést, mit gonosz kacaj túlordított.
Szivárványt, barnát, feketét,
Édes szívet, mit emészt a fekély...

Gyöngyöket, mit vörösre festett a vér,
Édes álmot, mihez démon keze ér.
Kék szemeket, sárgát, ...

Oh miért, mond miért?
kínzod törékeny lelkem
forr a szívem mikor olvasom
szavaid, mily ritka üzenet
hiányzik minden versed, érintésed
élvezed gyötörni fájó mélyem?
megbocsáthatatlan kegyetlenséged
de mégis téged szeret vérző szívem

Telnek napok, hónapok
üzeneteidre mindig várok
mily reménytelen, mily maró
ez a szerelem ...

Fűszálon reszkető harmatcsepp vagyok.
Izzó láva mikor a nap kél.
Vágyam,hogy újra enyém légy ismét.
De nem lehet,mert ezt nem akarod.

Akarok lenni hajós,ki
Vitorlát csak egyszer bontott.
S csatát vesztve,viharverten,
Karjaidba vennél,engem,bolondot.

Pokol tüzében égek.
Szívemben vasrudak dobognak,
Vérem hevül ha réd gondolok ...

Ó, hogy kibukott belőlem az ember.
Meztelenül öleltem térdedet,
Feltártam mellem az ütés előtt;
S te csöndben, halkan, udvariasan
Rám terítetted szürke köpenyed;
Simogató volt, s könnyű; de nem meleg.
S erőszak nélkül, szelíden
Kiléptél a szorításból.
Hangtalan voltál, és határozott.
S így csuktad be az ajtót is magad ...

Mondd kedves, mit jelent néked a szerelem?
Mondd szeretsz te engem, vagy csak játszol velem?
Bár igaznak tűnik a kimondott gondolat,
Mégsem merem hinni a szerelmes szavakat.

Hiába látok vágytól égő tekintetet,
Riadt szívem súgja állj, szeretni nem lehet.
Csalóka ábránd, színes délibáb vagy csupán,
Mely a szürke semmibe vész alkonyat ...

Úgy simogat mint, a
Déli lágy szellő őszi éjszakákon.

Oly puha mint a párna,
Melyre fejed hajtod,
Fáradt napjaidon.

Oly lágy mint, a
Nap melege ahogy,
Lángcsóvákkal rád süt,
A nyári nappalokon.

Oly selymes mint, a
Frissen hullott hó,
Téli alkonyon.

Oly szép mint, a
Naplemente a ...