Kedves jó édesapukám,

áldott minden szavad,

hisz az élet benned ragad -

te vagy az én szívem dala.



A madár újra énekel -

az én apukám engem nagyon kedvel.

Csomós a süti nekem,

de apukám kincs a szememben.



Kinek lelke emberi,

olyannak szava kincset ér.

Szoba közepén állok -

édesapám szeme csillog.



Korán kelt fel az esti szél -

az én csodám most tovaszáll.

Rigó csicsereg az életbe -

az én szavam odébbáll.



Sóhajt a nyár -

gyere ide, jó apám!

Hadd mondjam én el neked,

Hogy én mennyire szeretlek téged!



Arany vagy a szememben,

te vagy az én példaképem.

Szavaim keseregnek,

ha nem láthatlak téged..



Mint bús őszi szél,

az én mosolyom újra kél.

Szorosan megölellek,

s soha többé el nem engedlek,

Te jó édesapám,

Mert ha meghalsz,

Tudom, bennem élsz tovább!