Sose feledd kedvesem
Sose feledd kedvesem
Mint szik-száraz tömör föld az esőt úgy szeretlek téged,
Nap a kéklőn tiszta égboltot, csillag a sötétséget.
Szél a sebességet, vihar a villámos fergeteget,
Virág a fényt, a napot, a gyöngyöző harmatos reggelt.
Mondd, majdan mit érek én, ha nélküled magam maradok,
Kedvesem szüntelen érezd, nélküled semmi sem vagyok.
Szeretsz engem, érzem örökkön örökké, - mindig mondod,
Szívem örömmel dobol, szerelmesen éretted lobog.
Sose feledd a jóban, a bajban, - mindig társad vagyok!
Mint szik-száraz tömör föld az esőt úgy szeretlek téged,
Nap a kéklőn tiszta égboltot, csillag a sötétséget.
Szél a sebességet, vihar a villámos fergeteget,
Virág a fényt, a napot, a gyöngyöző harmatos reggelt.
Mondd, majdan mit érek én, ha nélküled magam maradok,
Kedvesem szüntelen érezd, nélküled semmi sem vagyok.
Szeretsz engem, érzem örökkön örökké, - mindig mondod,
Szívem örömmel dobol, szerelmesen éretted lobog.
Sose feledd a jóban, a bajban, - mindig társad vagyok!