Újra itt az Alkonyat...
Alkonyat volt akkor...
És Alkonyat van most is...

Csillogott az Alkonyat akkor...
Most némán pislog rám
A leszálló Nap sugara...

Hidegek a könnyeim,
Sajog a lelkem,
Hiányzik a Te sugarad...

Hazudnék, ha azt mondanám,
Hogy Nem Hiányzol...
Mert csak Rád van szükségem...

Hogyan titkolhatnám előled,
Mikor pillantásom tükre
Nem hazudhat soha?

Nem várom az Alkonyat
Szelíd rám borulását...
Hogyan várhatnám Nélküled?