Szomszédom, Ede kétségbe -
esetten közölte velem,
ő az a típus, akinek
az élete reménytelen,

merthogy semmi sem sikerül
elsőre. Nos, fontos a jó
kedv. - Akkor az ejtőernyős
ugrás mégsem neked való!

(Ajánlom soraimat H. J. - nek!)

Boldogságot nem lehet

pénzért venni, végre egy

dolog, hol, tán a szegény

és gazdag egy nyelven beszél,



ámbár a pénzes ember,

bármikor jachtot vehet

s elhajózhat kedvére

a boldogság szigetére...





(Köszönettel tartozom D. L. R. –nek)

A medve, a róka és a nyuszika

kártyáznak az erdő szélén, ultiznak.

Egyszer csak megszólal a barnamedve:

- Mondjátok, elment teljesen az eszetek,



ha még egyszer észreveszem - ezúttal

nem viccelek -, hogy valaki egy újabb

trükkel próbálkozik, annak én péppé

fogom verni azt a sunyi, vörös képét!

Barátom, Sándor újabban

újságot olvas, amikor

otthon ebédelnek. - Juj, Satya,

mondd miért lapozod a hírlapot



az asztalnál ebéd közben

mostanság ? - kérdezi a szép

párja, Éva. - Hát égő lenne

látnom, mit eszem - morogja a férj...

Jó barátnők izgatottan – vidáman csevegnek,
az egyik szépség meséli: - Remegek
még most is, képzeld el, modellt álltam
egy festőnek. A másiknak leesett az álla.

- Tényleg? - Igen, mégpedig aktot, már meg is van a
kép címe is, nos, eléggé bizarrnak
tűnik: Éva és a kígyó. - Nincs nálad
szerencsésebb nő, de mondd, Évát kiről ...

A sértődés fölöttébb
kegyetlen érzés,
bántó szavak nyomán
visszamaradó fullánk
szúrós, metsző, tüskés
ellenkezést
vált ki a megbántódott
halandóból,
így lehetséges,
hogy a sértődékeny ember
tud csak igazán becsmérelni,
durván sértegetni...