Barátom, Sándor csemetéje Áron
egy albérleti szobát megszemlélve
imigyen szól a főbérlőhöz: - Várjon,
gondolkozom a dolgon. Feltennék egy

kérdést: ennek a szobának miért oly
kicsi az ablaka, hogy vészhelyzetben
ki sem fér rajta az ember? - Oké, jó
kérdés - így a főbérlő, - végletesen

nézve van benne valami, de ...

Egy rettentően unalmas történelem

órán, egyre erősödő zajban, a tanár

dühösen félbeszakítja az előadását.

- Gyerekek, tudom jól, elfáraszt a töméntelen


sok évszám benneteket, de a szentségit,

saját szavamat sem értem. Felteszi egy lány

a kezét és nyugodt hangján imigyen szól: - De ...

Barátom, Sándor magányosan
élte napjait, árulkodott
az arca a társtalanságról.
Elhagyatottságát kutató

szemeivel felfedezte egy

nett nő, s megszólította ...

Sándor mesélte, meghívást kapott
egy multi cég díszvacsorájára,
hol ezüstkanalat szervíroztak a
kompóthoz. - Régen divat volt, ám mára

ez ...

Tegnap a körzeti orvosom megrótt,

miért nem jöttem előbb, nagyon csúnya

a torkom. Felvésett egy - két orvosságot,

majd utamra engedett. Másnap újra


felkerestem a dokit - rosszabbodott

az állapotom. - Lám, máris hatott a

gyógyszer, könnyebben köhög. - Nem csoda, doktor

úr, hiszen egész éjjel ...

Én soha nem vártam el másoktól,
hogy helyettem legyenek boldogok,
a boldogság legapróbb morzsáját
is magamnak kellett - sokszor párját

ritkító furfanggal - megszereznem,
közben, nem mellesleg, felfedeztem:
az élet egyik sajátossága,
amely paradox tulajdonsága,

senki sem segíthet ...