Életem egy olyan mondat kérem,

amit bizonyos, nem én kezdtem, nem

én fejezek be, mégis rólam szól...

Idejében felismertem ahhoz,

hogy elérjem életemben, amit

akarok, első lépésként annyit
...

Vidám társaságban egyik este nem e -

világi jelenségekre terelődött

a szó, ahol újfent elővehettem kedves,

egyben furfangos szerepemet, az ördög



...

Mindig is fel akartam jutni a hegy
tetejére, akárcsak mások, noha

hevesen vágytam arra, hogy olyan ösvényen

haladjak, mit még más emberek nem tapostak


ki. Amikor felértem, nem ...

Irdatlan vágytam jólétre, bevállaltam érte
sok mindent, fölöttébb \'elfoglalt emberré\' váltam.
Az igazi élettől úgy elszakadtam kérem,
mintha idegen lények ragadtak volna el tőle s láncra

verve tartanának fogva. Dolgoztam keményen,
éjjel és nappal, többnyire abban a némiképp
ködös reményben, hogy majdan egy csodaszép napon
elnyerem a ...

Nagyszerű figurát ismerhettem meg
unokahúgom fess udvarlójában,
ám hogy - hogy nem, a fiatalemberke
egyik nap fogta a kis cókmókját, s azt

találta mondani: \'Ebből nem kérek.\'
Nagynéném morgolódott: - Ezt nem értem,
hiszen Palit családtagként kezeltem. Férje szomorkodott: - Épp ezért ment el...

Apai nagyapám egészen fiatalon
öregedett meg, mert nem vigyázott magára,

nem az élet terheitől roskadt össze, nem, hanem
ahogy cipelte őket, abban a hitben élt, másnap

az ...