Szívbaj...
Szívbaj...
Bizony minden nap minden órája
kész ajándék - vallja nagy bátran
az, akinek volt már problémája
a szívével. Örül magának
az embernek is a beteg, érti
most már, hogy mások is lehetnek
ugyanolyan törékenyek - férfi
sem kivétel ! - és érzékenyek,
mint, amilyen ő, így nem veszekszik
többé - inkább csak vitázik. Nem
kapkod semmi után, az esze is
elfogadja e tényt, végül egy
a lényeg, az Úr megengedte még
- minő tapintat, szent igaz -, hogy
csöndesen megüljön a tenyerén,
akár, mint egy szelíd pillangó.
(Erdős Pál Attila)
Bizony minden nap minden órája
kész ajándék - vallja nagy bátran
az, akinek volt már problémája
a szívével. Örül magának
az embernek is a beteg, érti
most már, hogy mások is lehetnek
ugyanolyan törékenyek - férfi
sem kivétel ! - és érzékenyek,
mint, amilyen ő, így nem veszekszik
többé - inkább csak vitázik. Nem
kapkod semmi után, az esze is
elfogadja e tényt, végül egy
a lényeg, az Úr megengedte még
- minő tapintat, szent igaz -, hogy
csöndesen megüljön a tenyerén,
akár, mint egy szelíd pillangó.
(Erdős Pál Attila)