Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Varga Károly versei

Varga Károly (100)
277 
129 
Kicsordult egy könnycsepp a szememből,
És egy hatalmas vihart kavart érzelmeimből.
Tudom nem láthatlak többet én téged!
Mert elmentél és nem fogod soha többet kezem.

Csak te hallottad meg mikor én nevettem,
Csak te törölted le könnyem mikor én sírtam.
Te túl messze jársz már innen,
Olyannyira, hogy már csókod ízét sem érzem.

Nem ...
Olvasták: 599
Részletek
Az Ön versének a helye...
134 
Én már magamtól kérdezem, mikor lesz vége?
Csak magam elé nézek a sötét mélybe.
Csak gondolkodom a sok barát jóleső vigaszán,
Csak egy csepp vagyok az élet elillanó viaszán.

Az élet tanít engem járni a földhöz láncolva,
A lelkem fejjel lefelé áll mindent felfordítva.
A szememből könnycseppek kicsordulnak,
Keményen intenek gondolataim a ...
Olvasták: 541
Részletek
131 
A tegnap furcsa illatát szívom magamba,
Keserű hiányos ízt érzek a számban.
A hiányérzet minden érzékem kiélezi,
A testem újra szeretni akar de a lelkem nem engedi.

Szeretnék szeretni, hogy érezzék mennyit érek.
Mégsem tudom pontosan, hogy merre lépjek,
A beton túl kemény az aszfalt pedig izzik,
Lassan mindent ez borít és csak a szívemen ...
Olvasták: 465
Részletek
127 
Elég volt az alvásból, ébredj fel szunnyadó országom!
Ébredjetek magyarok nem vagytok egyedül a világon.
Szálljatok akár a büszke turul madár az égen,
S küzdjetek akár a sok sebtől vérző farkasok!

Felbőszült rab madár kecsesen száll a magasban.
Hatalmas leláncolt szárnyai látszanak a horizonton.
Piros és fehér ez , te pedig ülsz a zöld ...
Olvasták: 696
Részletek
135 
Fájt mikor azt mondtad,
Ez a virágzó kapcsolatunk vége.
Nem éreztem semmit mégis fájt,
S egy esélyt adtam a holnapnak.

Kis világom azóta fél és üres.
Én egyedül ott maradtam.
S csak alvadtvér maradt garatomban,
S elmetszette légcsövem haragod.

A sors pengéjén az élet mindig fen,
Szét szakadt a páncél gyönge ...
Olvasták: 534
Részletek
130 
Háttal a világnak, hozd létre önmagad,
Bukdácsoló gondolattal mi mindenen fennakad.
Látod az emberek arcát a városban?
Egyedül ülsz egy padon teljesen fáradtan.

Megkérded’ magadtól mire mész egymagad?
Semmit sem érsz ha nem találod meg társad.
Minden ember egyedi, minden ember termék,
Ezekben a termékekben villannak emberi ...
Olvasták: 545
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére