Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Haza versek

156 
SOK, AMI SOK!

Sok, ami sok? Neki nem:
hízik a szegényeken!
Fillérekből elrabol, -
nagy összeg lesz valahol!
Kell ez neked? Bökd már ki:
- Túl sok itt a Döbrögi!

ADDIG NYÚJTÓZKODJ, AMEDDIG A TAKARÓD ÉR!

Volt egy kedves néninek
nyugdíj-takarója.
Ameddig ért, addig ért, -
s kezdődött a móka!

Olló abból levágott,
s a ...
Olvasták: 610
Részletek
Az Ön versének a helye...
152 
Fekete Péter Öcsém, - nem vagy ügyefogyott!
A sötét ügyekből még egy se fogyott!
Ülj csak füleden, ha szólal a bal, -
s tovább is élhetsz, mint vízben a hal!

Fekete Péter Öcsém, - nem vagy ügyefogyott!
Szerencsemalac fülét hű de fogod!
Meg vagyon írva, hogy pénz megkeres..
Justiciád pompás hölgyszekeres!

Fekete Péter Öcsém, - nehogy ...
Olvasták: 550
Részletek
145 
Emberként ez szívbéli fogalom,
amelyben ott van öröm, fájdalom,
gond, szeretet, győzelem, áldozat,
s vereség is - világ-égbolt alatt.

Gyakran felejtik gyermekek, apák,
- és anyák is! - azt a másik anyát,
aki (több okból) sokszor rossz anya
gyermekeihez. A neve: haza.

Hibátlan anya nincs, de a Hazánk
egyszer lehet még talán jó Anyánk, ...
Olvasták: 632
Részletek
Kérdezni is merek még, - s válaszolni.
Nagy börtönöm darabka végtelen.
Az Anyag iránt sincs bennem csodálat,
de, kelletlenül, létét elismerem.
Nem úgy, miként a szemforgató népség
ismeri el teremtett Istenét
önérdekből, szokásból, gyávaságból,
és magába rejt szomorú mesét,
miközben tudja (vagy a mélyben sejti):
minden anyagból, tüzes ...
Olvasták: 425
Részletek
Az igaz mese a valóság álma.
Hold dajkája, majd napkelte szíveden,
ha hajnal jön, az ébredő világgal,
madárhangokkal, fény-ékszereivel,

s kezéből máris gyöngy gurul az égre,
ezüst vizekben megfürdet aranyat,
s szívet dobbantó gyönyörű varázslat
az ég felé visz földi csillagokat.

Azt a mesét tisztelem, melyben Jóság,
de ...
Olvasták: 365
Részletek
Erdőben jársz? Múltban, s életedben,
mit élsz, körülvesz a volt és jelen.
A fenyőkön komor zöld ott tűnődik,
s tölgyek törzsén érdes történelem.

Egymáshoz érnek szinte észrevétlen
kis és nagy világok, míg int a nap,
s árnyékok elhevernek, lopakodnak,
majd vörös szín jön, hív csillagokat.

Egy-egy madár száll: csőrén csöppnyi ...
Olvasták: 426
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére