Az új kenyér ideje ma eljő,
nevet a nap, nincs az égen felhő.
Haja roppan, foszlós belű fajta
piros-fehér-zöld szalag van rajta...

Megszentelten fekszik az asztalon
a mi múltunk, s jövőnk benne vagyon.
Fáradságunk, eső, s a nap heve...
ebből van az életünk kenyere!

Az ég, a föld, s az ember dolgozik,
a nap, a szél, felhőket ...

Előttem puszta, végtelen,
ilyen sivár az életem.
Nevem már csak rabló betyár,
ez vagyok már, de kár, de kár!

Napkeltekor csak bujdosom,
bokor mélye a vánkosom.
Hitvány urak reszkessetek,
kifordítom mély zsebetek!

Éjjel megyek a csárdába,
ahogy bírja lovam lába.
Ott vár engem szerelmesem,
boldogságos ...

Ferencz Jóska bakájának kenyere,
könnyeinek sós ízével van tele.
Súlyos borjúm cipelem a vállamon,
még nehezebb szívemben a bánatom.

Sáros fala van a lövészároknak,
itt a varjak hangosabban kárognak.
Várhatsz engem szép szeretőm könnyezve,
nem hajtom már bús fejem az öledbe.

Bajonettem az övemen viselem,
kezemben a dióverőm ...

Megérett a meggy,
két fán termett egy.
Kossuth Lajos gőzhajója
büszke Bécsbe megy.

Esik az eső,
nem kell esernyő!
Forradalom lángja hevít,
szabadság-nyerő.

Börtönkapuban,
Táncsics velünk van.
\'Mit kíván a magyar nemzet?\'
mondjuk ki nyomban!

Petőfi szaval,
a Nemzeti dal
Messze zeng a múzeumnál,
hogy ...

Tavasz volt akkor is,
bársonyos március,
Tündérszép Ilonát
imádta Árgilus.

Tavasz volt akkor is
a népek tavasza,
s szabadság szelleme:
Tündérszép Ilona.

Árgilus királyfi
nemzetünknek lelke,
Világ szabadsága,
Petőfi szerelme.

Tavasz volt akkor is,
március idusa.
Ébredő természet,
visszatérő ...

Zengjetek ti Magyar honnak,
büszke, fennkölt bérczei.
Váljanak új vígassággá
bús lelkünk szép álmai!

Dús Bakonynak vadonában
állatsereg legyen még!
Nagy-Alföldnek termő ölén,
mi aratni szeretnénk!

Védjetek meg biztonsággal,
Kárpátoknak vállai!
Ringassatok kisded gyanánt,
Duna, Tisza karjai!

Széles rónán ...