Háborog a világ...
Tüskés szemet vet mireánk!
Mit akar itt ez a nép?
Ha még nem veszett, veszni kél!?

Kapzsi kezek kívül-belül,
az élet-halál harc kedve gyűl...
zsivány tanyák égnek sorba,
füstje-lángja élők gyomra...

Szekere a sárba ragadt.
Vonata vakvágányon szalad...
Autókban stresszes palik...
Metró helyett ...

Budapest, királynőnk vagy nekünk,
szívünkben ős erőnk, új hitünk.
Szépséged már maga a csoda,
nálad van szebb jövőnk záloga.

Kék Duna szalagja kettészel,
Pest-Buda, ősidők..., emlékszel?
Feszülnek csodaszép hídjaid.
Budán a Gellért-hegy rád tekint,

Hullámzó tükrödben Országház,
ezer év emléke száll hozzád.
Mint ...

Sötétség tört reád, magyar
azt súgja, véged lesz hamar.
Ám el ne hidd, hogy elvesztél,
tudd meg, a rossz csak egyszer él!

A jó számára nincs halál,
feltámad ő, s közöttünk jár.
Hát higgy benne, s nincs kárhozat,
mért is lennél áldozat?

Akarni, hinni, tenni kell,
a balsors tűnjön innen el!
Éhezni, fázni nem ...

A hazáért élni, szenvedni, s jót tenni,
Ügye mellett önként s bátran bajra menni,
Kárt, veszélyt, rabságot érte fel sem venni,
S minden áldozatra mindenha kész lenni -

Barátom! oly dolgok, melyek az embernek
Dicsőség mezején oszlopot emelnek,
S melyekért (bár, míg élsz, sokan nem kedvelnek)
A jók sírodban is áldanak, ...

CSODÁS

Egy kiégett város ez
Nézd, hogy menetel a sok ruhába
Csomagolt csontváz
Félve, dolgát tudva, ráparancsolva
A sok magas ház
Telepakolva dermedt életekkel
Egy kiégett város ez

Vízbe fojtott falu amaz
Lásd, hogy úszik, dől dugába
Ház, ember, állat
Kisemmizve, egyedül, a Halál torkába’
Tele engedték a ...

Ezer sebtől jajong
meggyötört lelke,
gazoknak hadától
vergődik a teste.
Mi várunk és nézünk
nem merünk tenni,
nem merjük róla
a gyomot leszedni.
Sóhajjal kaszáljuk,
szavakkal védjük,
nehogy a testét
még jobban megsértsük.
Kérve kérem Istent
ne hagyja magára,
ha nem hat intelem
legyen Ő oltára!