Nem terem az ananász a durva giz-gazok között,
Felettük járunk mi néhányan, kinőttünk.
De az inda megfolyt, lehúz és eltakar.
A posvány tetején csak a gaz nő, elfed az avar.

Mindenkit befed, elborít a sötétség kora.
Hová lett 1848 forrongó korszaka?
Eltűnt közel 160 év büszke sorsa,
A sok viszály mi népem balul húzta.

Nem élhet ...

Az egyiknek van telke,
A másiknak csak lelke,
A hararmadik pedig már
Palotát épitettne...

Óh, ti szegény magyarok,
De nagy bolondok vagytok!
Fene nagy kedvetekben
Magatokkal sem bírtok!

Odalett, ami volt már,
A nem-vigyázott oltár!
Örüljetek ha még jut
Egy régtől üres ól már!

Fájó emlék a múltba tekintek,
Ott látok több száz fájó sebet.
Egy jobb korért nyúló kezet!
Egy szebb jövőbe látó, félő szemet!

A kommunizmus szürke ködös alkonya,
Egy lázadás 1956 október 23.-a!
A jobb és elérhetőbb jövőért nagyapáink küzdöttek,
S mégis az ÁVH tisztek a tömegbe lőttek.

Dördülnek a fegyverek, ...

A farkas úgy dugig lakott....
Eliszkol és hiéna had
Nvomában és a hulladék:
Ilyen cafat meg más milyen,
A lényeg az: rabolható,
Fehér az ing, sötét a vágy:
Eladni még a volt hazát!
Eképp lehet, nahát, nahát!

Azért is vannak az égen a csillagok,
Hogy a rács mügül, ha kinéznek a rabok,
Legalább a lelkük, az hadd legyen szabad,
Ha már a testük, az odabennt rohad!
Óh, Istenem miért van hát e kettősség:
Szabadság és rabság-micsoda ellentét!
Nem embernek való-mégis ember teszi:
Hogy az embertársát a börtönbe veti...
Mindezt gyávaságból, merthogy ...

Ha a gondolat a csillagok közt lépdel:
Ráragad a pora: csillag-gondolatjel...
Visszatér útjáról, fénye csillog-villog-
Fényes a gondolat, de a föld egy billog:
Itt minden csupa sár, hányadék és ócska
Gondolattársítás, árulás és mocska
Jelennek, jövőnek- a létnek, a múltnak:
Részeg matrózok dülleszkednek pultnak....