Akkor lehetsz boldog, ha akarod,
Mikor átölelhet, szerető karod.
A boldogságot teremteni kell,
Tiszta szívvel, s szerelemmel.

Rám találtál, s én Terád,
Ez mindkettőnknek boldogságot ád.
Ketten vagyunk, Te meg én,
E boldogság szép szigetén.

Ez nem álom, ez már valóság,
Hogy ránk talált a boldogság.
Mámortól szárnyalunk mindketten,
Hogy ez így lesz, soha nem hittem.

A szívem, mely dobban érted,
Tiéd lett, mert oly szépen kérted.
S látod, ilyen ez az élet,
Az én szívem rabul ejtett Téged.

Szeretnék mosoly lenni arcodon,
Melyet a tükörben látnál, minden egyes napon.
Szeretném, ha tudnád Kedvesem,
Hogy mennyire rabul ejtetted a szívem.

Emlékeink tükre örökké ott lebeg,
A kék égbolton, a felhők felett.
A boldogság kék madara megtalált minket,
S elhozta nekünk a legnagyobb kincset.

Elhozta nekünk a nagyvilágot,
Vele együtt hozta a boldogságot.
Ne bántsuk, mert szerelmet éleszt.
S e szép álomból, soha fel nem ébreszt.