Már későre jár,
Elcsitul a város zaja.
Halványul a fény,
Enyhül a nap sugara.
Szürkül az égbolt,
Csillagok fénye erősödik.
Kezd sötét lenni,
De még a nap erőlködik.
Sötét lesz az égbolt,
Leszáll az éj leple.
Teli csillagokkal,
Az ég dús keble.
Milliónyi csillag,
Ragyog fent az égen.
Boldogságot nyújt,
Sok ember szívében.
A kék égen egy
Fényes csillag ragyog.
S én csak ezt nézem,
Közben Rád gondolok.
Kérem a csillagot,
Ragyogj be a házba.
Van ott bent valaki,
Ki a Te fényedet várja.
Ragyogásod láttán,
Várja a holnapot.
Soha többé nem zárja,
Rácsra az ablakot.