A szívemben szomorúság él,
Az ereimben folyton zúg a vér.
Az örök boldogságot keresem,
Bármerre nézek, sajnos nem lelem.

Arra vágyok, hogy boldog legyek,
Várok arra, ki igazán szeret.
Arra várok, hogy velem legyél,
S arra, hogy a karjaidba vegyél.

De nem tudom, hogy meddig várjak,
S némán csak egy helyben álljak?
Szeretnék újra csak mozogni,
S nem csak egy helyben zokogni.

Szeretnék ismét csak nevetni,
S megint nagyon boldog lenni.
Várni, hogy álmom valóra váljon,
S teljesüljön véle, minden álmom.

Addig várok Rád, míg engedi lelkem,
Várok addig, míg fel nem adja testem.
De, ha majd egyszer meghalok,
Még utána is Rád, várni fogok.