Nem múló boldogság
Nem múló boldogság, mi eltölti szívemet,
Nincs olyan szerelem, mi ennél fényesebb.
Csókod édesen melenget és vadít,
Ez a szerelem, mely engem elvakít.
Azért, hogy láthassam gyönyörű arcod,
Teérted megvívnék bármilyen harcot.
Testem a testednek ontja a meleget,
S én a szívembe véstem, mélyen a nevedet.
Az életem nélküled magányos és sivár,
De a szerelem oly erős, hogy a szívem kivár.
Tudod, hogy kívánlak, ezt én nem tagadom,
Szeretném érezni forró ajkad, az ajkamon.
Édes csókot küldök a messzi távolból,
De azt nem szeretném, ha felébrednél álmodból.
Miattad elviselem a kínt és a halált,
Szívem minden ereje, Teérted kiállt.
A szerelmet, ha már nem nálam keresed,
Jusson eszedbe, hogy én akkor is szeretlek.
Ha a boldogságot bennem nem találod,
Akkor is kívánok örök boldogságot!