Van köztünk egy titokzatos dolog,
Hogy a mi szívünk egymásért dobog.
Veszélyes játékot űzünk mi együtt,
De a szívünket ezzel sebezgetjük.
Egymás érzelmeivel játszadozunk,
Mi már örökre összetartozunk.
Hozzám érsz, s én beleborzongok,
Rosszat jósolnak nekünk a hangok.
De csókunk közben megszűnik a világ,
S nem érdekel, hogy akkor éppen, ki lát.
Nem volna szabad, s mégis ezt tesszük,
Mert mi egyek voltunk, vagyunk, s leszünk.
Bírni sokáig magunkkal nem fogunk,
Pedig próbálunk menekülni, ameddig csak tudunk.
Mert van köztünk egy titokzatos dolog,
Hogy a mi szívünk már egymásért dobog.
Ne félj, hidd el, nincs mitől félned,
Mert tudd, hogy én őrülten szeretlek Téged.