A piros cipellők

Táncol a balerina, végetlenül,
vérében a cipők ritmusa,
pörög ő hetyke lábujjhegyén,
belül súg neki féktelen múzsája.

Szerelme kering a sarokban,
odafut, magasra feldobva lábát,
előtte hajol, felvéve mosolyát,
kis léptekben kavarog tovább.

Piros szalag tartja a cipellőt,
csipkés szoknyája billeg derekán,
a haját hátrafogta megfelelőn,
zenével pulzál végig üvegvénán.

Tűz és jég között megfordulva,
magasra ível csillagos csóvája,
szeretve táncol, egyre hajtja magát,
fut ő folyóvölgyen és hegyen át.

Szívében szenvedély, szerelem,
bár lelke rég ördöggel szerződött,
végre megállna már, fékeveszett,
vágya halálos táncba szökken.