Eső előtt

A tópartnál ülve, hullámok jönnek felém,
kis kőrökben tükröződik bennük a fény.
Hazafelé füves utcaszél, ki van kötve két ló
két külön fához, sötétbarna és szürkésfehér.
Kis virágok, liliomok, és magányos pipacs,
a rónán egy büszke rózsa kirívóan vár.
A simogatást várja egy kis fehér kutya,
lehajlok hozzá, arrébb fütyül vén gazdija.
Az emberek ülnek szép kertekben,
sütnek, serceg a vastag kolbász,
én csak elballagok mellettük,
míg figyelek madarak hangjaira.
Valahogy nyomasztó ma az idő,
mintha készülne a vihar,
fenyegetően gyűlnek a sötét felhők,
felnézek: mikor lesz már eső.