Tegnap mamáéknál aludtam,
Végre otthonról megszabadultam.
Gyönyörű volt az estém,
Bárcsak sokszor ezt átélhetném.

Pankrációt néztem a tévében,
Hagytak engem nyugodtan és békében.
S az éjjel én azt álmodtam,
Hogy otthon nem hiányoztam.

Reggel kacsazsíros kenyeret ettem,
Utána letettem pihenni megfáradt testem.
Jó lenne sokszor megismételni ezt a napot,
Mikor utána pihenhetnék ilyen jó nagyot.

Este nem kellett fekvőtámaszt csinálnom,
Mert azt csak néha otthon kívánom.
Most nem kívánja egyik testrészem sem,
Mert ezt otthon elvégzem becsületesen.

Krisztián unokámról