Barátom Géza
Nem oly régről ismerem,
De úgy érzem, már a Barátom.
Azt, hogy igaz Barát,
Máris bizton állíthatom.
Úgy ismertem meg, hogy
Megoszthatom vele az életemet.
S kire mindig számíthatok,
Feltárhatom előtte, legbelső lényemet.
Ő más ember, mint a többi,
Mivel mozgáskorlátozott.
De ugyanúgy él, mint mások,
Mert Ő oda alkalmazkodott.
Tudása végtelenül széleskörű,
Melyet sajnos nem mindig tud érvényesíteni,
De mindent elkövet azért,
Hogy maga körül mindent fel tudjon építeni.
Hobbija a csillagászat és még sok egyéb,
Miről oly átfogóan tud beszélni,
Hogy nem lehet mást tenni,
Mint áhítattal szemlélni.
Életútját, ha fájdalmak kínozzák,
Feltesz lemezre egy zenét.
S mielőtt még félni kezdene,
Jézus mellé húzódva, megfogja a kezét.
Sok embernek segít, amiben csak tud,
Nekik nem kell aggódni.
Istenhez vezeti el őket,
Nem hagyja, soha elkallódni.
Szívember zártam, mint jó barát,
Mellette biztonságban érzem magam.
Vele minden témában megértjük egymást,
S barátságunk, talán megbonthatatlan.
Sajnos messze élünk egymástól,
De a technika ördöge segít néha,
Hogy barátommal hosszan csevegjünk,
A Barátommal! Kinek a neve Géza!