Köszönöm, hogy az ünnepség után
Nem remélt meleg szeretet vett körbe.
Érzések forogtak szívemben körkörös örvénybe!
Nem szoktam hozzá, hogy az emberek elismerjenek,
Csak ahhoz, hogy fölényes mozdulattal lekezeljenek!

A mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium
Száztíz éves ünnepsége - mélyen fölkavart!
Az emlékképek úgy tódultak lelkemre,
Mint ahogy az őszi szél röpteti
A fák között keringő, - sok színes szép avart!
Elveszítettem nyugalmam.
A lelkem, a szavam, most sincsen összhangban!

Szép volt a 110 évre való visszanézés;
A versek, a szavalások, a zene, az éneklés,
Mind-mind búsan szóló múltidézés!
Nézve és hallgatva az ünnepi műsort,
Kamaszkoromat, elémbe, vetítette,
Magam előtt, az egykori énemet szégyenkezte!

Az ünnepség után barangoltam a városban.
Az emlékidéző jól ismert utcákban!
Egy-egy épület előtt meg-megálltam,
Torokszorító néma szorongásban!
Mikor az ünnepség helyére visszatértem
Szívemet átölelő meleg szeretet vett körbe
A csillagok közt lebegő Édesapám lelkének boldog örömére!

2007. október 7. Vasárnap.