Nem jön a hajnal

Nem jön a hajnal, vár még az ébredés,
fekszem megfáradt arccal, nélküled oly nehéz.
Nem jön a hajnal, kínoz egy álom,
várom, hogy egy angyal, újra rám találjon.

Hosszú még az éjjel, végét hiába várom,
őrült szenvedéllyel, újra elnyom egy álom.
Bár nyitott szemmel mégis álmodom, elveszett boldogság nyomába eredek,
álmomban utánad vágyom, s csendesen, némán elszendergek.

Behunyom szemem: tekinteted az arcomba vág,
szemem csak néz de sehol nem lát,
álmom nyugalomra hiába várt,
mert téged sehol sem talált.

Nem jön a hajnal,
úgy tűnik hiába várom,
nincs semmi mi vigasztal,
s tovább kínoz egy borzalmas álom.

Pécs 2004.06.20.