Szabadon

Vad volt meggondolatlan,
heves minden mozdulatban,
fiatal volt visszafoghatatlan,
csak egyetlen pillanatban,
rosszul lépett elhamarkodottan,
emlékét őrzöm magamban,
fáj minden gondolatban,
úgy fáj elmondhatatlan,
nélküle egyedül maradtam.

Szabad volt, mint a madár,
úgy hitte rá új élet vár,
egy napon talán nyugalmat talál,
könnyeket ejteni késő már,
nagyon messzi utakon jár,
talán még valahol száll,
ott hol semmi sem fáj,
hol nem árthat neki a halál,
szabadon száll, mint a madár.

Budapest. 2004.12.19.