Volt egy igaz őszinte barátom,
sajnos már csak ritkán látom.
Különváltak útjaink, másfelé mentünk,
visszafelé már soha nem tekintünk.

De soha nem felejtünk,
szép emlékeink élnek bennünk.
Közös perceink, móka és nevetés,
hosszú sétáink, sok beszélgetés.

Hiányzik hisz jó ember volt,
hibáimért ö soha meg nem szólt.
Mellettem volt ha szükségem volt rá,
bátorított engem, kedvességét tudom soha nem felejtem.

Jó ember tudott maradni,
elveitől soha el nem szakadni.
Bármely nehéz is volt számára az élet,
mindig talált benne valami szépet.

Ott is megtalálta a jót a szépet ahol alig van jelen,
meg tudott maradni a becsületes erkölcseiben.
Mindenkiben megtalálta, felszínre tudta hozni a jót,
ez egy rendkívüli képesség, benne megvolt.

Őszinte, önfeláldozó és kedves tudott maradni,
személyiségére nem hatottak az élet viszontagságai.
Az élet bármely kegyetlen is volt vele,
ö mindig vidám volt s ragyogott a szeme.

Budapest. 2004.02.23.