Egy kis parkban, hol virágzott az orgona,
ott mondtad el, hogy nem szeretsz és nem is szerettél soha.
Könnyes arcomra aztán egy csókot nyomtál,
búcsút intettél, nem szóltál csak elfordultál.

Én néztem, ahogyan eltűnsz a fák mögött,
és a felismerés kardja a szívembe döfött.
Mindaz mit a szerelemről hittem, tudni véltem,
romba dőlt körülöttem, s az árult el kiért éltem.

Budapest. 2006.01.29.