Egyszerre forrása legnagyobb gyengeségünknek,
és minden bennünk fellelhető erényünknek,
egyszerre adhat szépet, gyönyörű álmokat,
vagy emészthet minket akár a kárhozat.

Gyengévé teheti lelkünk akár egy gyermeké,
vagy éppen múlása tehet minket erőssé.
Szerelem melynek múlása kegyetlenül fájhat,
társulhat mellé csalódottság és bánat.

Legmélyebben gyökeredző eredendő emberi érzelem,
melynek elvesztésétől kiráz minket a félelem.
Bármeddig is tartson megédesíti az életet,
megéri a szenvedést, mely minket utána követ.

Budapest. 2004.12.12.