Eljött egy újabb reggel,
a nap ismét nélküled kelt fel.
Megint csak egyedül ébredtem,
szokatlan, hogy nem vagy mellettem.

Fázós zimankós a hajnali táj,
szívem úgy ég, érted fáj.
A holdat a nap váltja fel,
nem fogom fel, hogy senki nem ölel.

Álmaim elragadja eme rideg hajnal,
bárhová mész kérlek vigyél magaddal.
Harcolnék még érte ha tehetném,
ha visszatérve ugyanúgy szeretném.

El többé soha nem engedném,
mindig csak a boldogságát keresném.
Kegyetlen hajnal elrabolja álmaim,
lelkemet szaggatják magányos vágyaim.

Szombathely. 2004.08.12.